DE
… ahol a figyelem, ott az energia ….
Elengedés
Sokszor hallottad már?
Hányszor csináltad?
És mit engedtél el?
No, kérem szépen, a kutya erre felé van elásva. Lehet róla hosszan papolni, íme összefoglalva 1 mondatban.
Meztelen picsával jöttél erre a világra és úgy is hagyod itt, a kettő között MIÉRT* lenne bármi is a Tiéd?
(MIÉRT: mert az vagyon a papírra írva, és ezért táncol az ember úgy, ahogy a papírok fütyülnek.)
LehetNE magyarázni, jobbról-balról megközelíteni, de ezt inkább tedd meg TE.
Segítek egy kicsit, bár a cím árulkodó lehet.
Engedd el!
Engedd el, vagy visz magával és nem marad csak a kő. Persze lehet még egy darabig a múltban élni, egyben tartani a roskadozó falakat, „csak” nem érdemes.
Ízlelgesd a „dolgot”, próbáld elképzelni, milyen lehet úgy élni, hogy SEMMI SEM A TIÉD mégis VAN MINDEN.
INGYEN
Igen, ez nem a földi helytartók által elképzelt változat, ahol szintén nincs semmid, DE van, akinek fizetni kell mindenért. Ez az, amit Földanya nyújt Neked, mert HA jobban belegondolsz, ami az élethez feltétlen szükséges, azt Ő biztosítja, INGYEN. A többi meg „csak” hab a tortán, avagy az ember által létrehozott színjáték része és ennek a műsornak hamarosan vége.
Engedd el, „csak” SZERESS!
The show must go on
World of Signs – 220222
Nincs visszaút
Ez így már nem mehet, legyen már vége!
Nem ezt ígértétek.
Emberibb életet sürgető vészjelek.
Gyorsan fogynak az érvek.Bábeli zûrzavar, sok minden eltakar,
Nincs már súlya a szónak.
Az életünk döcög, a tettes jót röhög,
Te és én fizetünk mindent.Végül is hadd mondjam el,
Ami belül éget el,
Amitõl meghal a holnap.
Az új nap sokat ígért,
Vagy legalább reményt,
És az egész most hol van?Ha nem élhetek egyszerûen, szabadon, szépen,
Ha most sem lehet úgy, ahogy kérted és kértem,
Hát szakadjon szét, szakadjon,
Szakadjon szét minden!
Oh, minden!Hányszor meritek még, ami már megtörtént,
Megtenni újra és újra?
Gõgös az arcotok, a falnak rohantok,
Nektek a hatalom a minden.Milyen a fájdalom, milyen a szánalom,
Arról fogalmatok sincsen.
Az életünk döcög, a tettes jót röhög,
Te és én fizetünk mindent.Végül is hadd mondjam el,
Ami belül éget el,
Amitõl meghal a holnap.
Az új nap sokat ígért,
Vagy legalább reményt,
És az egész most hol van?Ha nem élhetek egyszerûen, szabadon, szépen,
Ha most sem lehet úgy, ahogy kérted és kértem,
Hát szakadjon szét, szakadjon,
Szakadjon szét minden!
szakad már
Már szét is szakadt „csak” kevesen érzik/látják/tudják/ÉLIK.
„reszkessetek betörők”
„A cselekvés révén az ember hőssé válik
A halál által a hősből legenda lesz
Idővel a legenda mítosszá válik
És a mítoszból tanulva az ember cselekszik.”