torok csakra
harmadik szem
Bárcsak
Sajnálom.
Kérlek, bocsáss meg.
„Rab anya, pedig rab utódot szül!”
Boncolgassuk a fenti talán MÉG + NEM értett mondatot.
Mikor rab egy anya, vagy bárki ezen a bolygón?
Amikor az ideje felett más rendelkezik, azaz adott időben adott helyen „KELL” lennie. (A tér-idő keresztjére feszítve.) A kell, vagy a kötelezően kell, szigorúan véve csak és kizárólag a kalitkában élő „madárkákra” vonatkozik, akik helyett még a kilincset is mások kezelik. A többiek a fogyasztói társadalom fenntartói által manipulált hiszékenységükből vállalták és szabad akaratukból döntenek az önkéntes rabság mellett.
Közben élik az „amerikai álmot” és mikor közeleg az elszámolás ideje, akkor meg a következő mondatokkal búcsúznak tőle:
– Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem.
– Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.
– Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet.
– Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal.
– Bárcsak boldogabb lettem volna.
Bárcsak előbb „észbe kapnál”! Bárcsak próbálnád mindezt gyerek szemmel látni! Bárcsak lenne ITT és MOST pár perced átgondolni az előző 7 mondatot!
Köszönöm.
SZERETLEK
korona csakra
Teremtő gondolat
2. rész
Igen, jól érzed. Választanod kell, mert a kettő kizárja egymást. Fél-elemből nem tudsz szeretet-teljes képet alkotni és érdekes lenne félned attól, amit valóban szeretsz.
Ássunk mélyebbre, hogy könnyebb legyen a választás.
Rengeteg sikeres emberré faragó könyvben említenek egy bizonyos „kívánság táblát”. Egy olyan táblát, amire montázs-szerűen képekből, rajzokból, újságokból kiollózott darabkákból saját kezeddel összeállítod a kívánságaidat, az álmaidat és jól látható helyre teszed. Minél részletesebben van kidolgozva, állítólag annál jobb.
Mit csinálsz ilyenkor?
Igen. A gondolataiddal teremted a valóságot, ahol a hajtóerő a szer-etet. Mégpedig saját magad szeretete. Nem összekeverendő az egoizmussal, mert ez a szeretet nem birtokolni vágyódik, hanem a KÉPzelet útját, avagy az életed egyengeti, egyenesíti, mindig az álmod megvalósulásának az irányába.
A részletgazdaság (full HD 🙂 ) valóban segít, akár fejben, akár a táblán, mert úgy sokkal, de sokkal jobban „bele tudod élni magad”, azaz ÁtÉRZED, hogy az neked milyen JÓ (lenne).
Álljunk meg az utolsó szónál! HA az ott van, mi is az? FELTÉTELes mód, amihez lehet gyártani a feltétel-hegyeket.
Innen kezd elválni a borsó a héjától, mert ugye vannak, akiknek összejön és vannak, akiknek nem. Nincsenek feltételek, nincsenek határok, csak ha szabsz magadnak. A feltételekből jönnek a kifogások, azután meg az ujjal mutogatás, hogy ki miatt durrant ki az „álomlufi”. Egy szó a mondat végén, mekkora galibát tud okozni!?
No, de miért?