Nem új keletű dologról esik most szó, sőt az iskolában valószínűleg találkoztál vele, ezért sem teljesen érthető, hogy miért nem használjuk.

„Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat. Az egyenáram hatására redoxi reakciók mennek végbe, tehát elektromos energia alakul át kémiai energiává. Az elektrolízis során végbemenő reakciók energiaigényes folyamatok, melyek önként nem mennek végbe. Az elektrolizáló cella egy elektrolit oldatból vagy olvadékból és két elektródból (anód és katód) áll, melyekre a megfelelő galvánelem elektromotoros erejénél nagyobb feszültségű egyenáramot kapcsolnak. A víz elektrolízise során a katódon mindig hidrogén, az anódon pedig oxigén keletkezik, 2:1 arányban.”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

• egyenáram
• energia szükséglet
• energia átalakítás
• cella
• víz (H2O—-> HH+O)

Keressünk olyan alkalmazási területet, ahol a feltételek adottak és van lehetőség az átalakított energia felhasználására. Mielőtt autóba ülnénk, gondoljuk végig mi pöfög az utakon. A fosszilis üzemanyagot használó gépjárművek alapjáraton pazarolják az energiát. Gondolj csak arra a rengeteg hőenergiára, ami a hidegben fűti az utasteret, vagy a generátorra, ami feszt termeli az áramot. Járó motornál ez az alkatrész működteti az elektromos berendezéseket és tölti az akkumulátort. Tehát alapfelszereltségben megtalálható minden gépjárműben az elektrolízis energiaigényes folyamatának a táplálásához szükséges eszköz.

Ezt a részét kipipálhatjuk, de mit kezdhetünk vele?

Ehhez kicsit jobban bele kell merülnünk a fosszilis üzemanyagok hajtóerejébe.

Értem én, hogy villanymotor, de mitől forog?
avagy
Mi ég el a löttyből, amit beletankoltunk?

A fosszilis energiahordozókból (kőolaj, földgáz, szén) előállított üzemanyagok (benzin, diesel, gáz, stb.) mindegyike szénhidrogének elegyéből épül fel, amik csak szén– és hidrogénatomokat tartalmaznak (pl. CH4, C3H8, C4H10, C8H14) nevük is erre utal.

Tehát szén és hidrogén. Tegyünk egy kis kitérőt és nézzük meg néhány anyag fűtőértékét:

• Fa ~ 15 MJ/kg
• Kőszén ~ 30 MJ/kg
• Benzin, gázolaj: ~ 43 MJ/kg
• Biodízel ~37 MJ/kg
• Hidrogén ~ 120 MJ/kg

(Minél nagyobb, annál több energiát lehet belőle kinyerni.)

Ismét ez a hidrogén.

Kezd gyanússá válni, hogy talán a Nap és a NASA se véletlenül választotta üzemanyagnak.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a robbanómotoros gépjárműveink többek között a HIDROGÉN elégetéséből nyerik az energiájukat és az alkatrészek között található olyan berendezés, ami táplálni tud egy elektrolízisnek nevezett energiaátalakító folyamatot, tiszta hidrogén végtermékkel. Már csak egy elektrolizáló cella hiányzik.

Szerencsére ma már válogathatunk a kínálatból. Az itt bemutatásra kerülő termék, abban különbözik a legtöbb „házi gyártmánytól”, hogy a folyamat során keletkezett gázok (H,O) elkülönítve és nem keveredve, mint durranógáz, kerülnek a cellából kivezetésre. A durranógázos változat (a plusz oxigén miatt) igényli a motorvezérlő elektronika módosítását.

Hogyan működik?

A motor által hajtott generátor termeli az elektrolízishez szükséges energiát (elektromos áramot) és a cellában keletkező hidrogént bekeverjük a motorba szívott levegőbe. A gyors égésű hidrogénnel dúsított levegő adott idő alatt tökéletesebb égést eredményez, ami azt jelenti, hogy a gyárilag használt üzemanyagból származó szén nagyobb részben ég el tökéletesen, így kevesebb káros-anyag (CO, CH) keletkezik. A tökéletesebb égés miatt kevesebb oxigén marad a kipufogó gázban, amit a lambda szonda érzékel. Erre reagálva kevesebb üzemanyag adagolására szólítja fel a komputert és ennek következtében fogyasztáscsökkenést érünk el. (20% már 100 km-en min. 1 L. 😉 )

Előnyök:

• kevesebb károsanyag-kibocsátás > tisztább levegő
• tisztább motor > hosszabb élettartam
• több lóerő > erősebb motor
• nagyobb nyomaték alacsonyabb fordulaton > magasabb gázpedál
• üzemanyag csökkenés > vastagabb pénztárca

Hátrányok:

• VÁLTozik a GONDolkodás. 😉

A hidrogén elégetésekor mi keletkezik?

ZÍV