A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul, ezt a védelmet kezdetektől fogva elsődlegesen és közvetlenül maga a tulajdonos nyújtja. Az állam és a jog mindig elismerte a tulajdonos jogát, hogy önerejével védje meg tulajdonát. A tulajdon védelme nem csak önérdek, de társadalom általános érdeke is, ez garantálja a társadalom, gazdaság rendjét, ezért az állam közhatalmi eszközökkel is védelmet nyújt, polgári (magán) jogi úton, valamint a büntetőjog eszközeivel, amikor bűncselekménnyé nyilvánít meghatározott vagyon elleni támadásokat (lopás, rablás, csalás).

A polgárok sérthetetlen magántulajdona lehet a hatalom legfőbb korlátja, másrészt a tulajdon, mint társadalmi intézmény az egyéni szabadság mellett a társadalmi szabadság, a demokratikus berendezkedés záloga, a tulajdontól megfosztott ember nem szabad ember, még közösségi gondoskodás mellett is kiszolgáltatottá válik.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az egyetemes érvényű emberi jogok sorában deklarálta a tulajdonhoz való jogot.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kinyilvánítja, hogy biztosítja a tulajdonhoz való jogot, az öröklés jogát. Az Alkotmány kinyilvánítja a magántulajdon és köztulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelmét. Az állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

Az Alkotmány kijelöli a tulajdon rendeltetésének és védelmének határait és egyben keretet határoz meg a tulajdonjog korlátozásának, így ennek során kinyilvánítja, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett történhet.”

forrás: digitális TANkönyvtár