We are apologize for the inconvenience but you need to download
more modern browser in order to be able to browse our page

Download Safari
Download Safari
Download Chrome
Download Chrome
Download Firefox
Download Firefox
Download IE 10+
Download IE 10+

2014. szeptember 3.
Sajnálom.
Kérlek, bocsáss meg.

“Rab anya, pedig rab utódot szül!”

Boncolgassuk a fenti talán MÉG + NEM értett mondatot.

Mikor rab egy anya, vagy bárki ezen a bolygón?

Amikor az ideje felett más rendelkezik, azaz adott időben adott helyen “KELL” lennie. (A tér-idő keresztjére feszítve.) A kell, vagy a kötelezően kell, szigorúan véve csak és kizárólag a kalitkában élő “madárkákra” vonatkozik, akik helyett még a kilincset is mások kezelik. A többiek a fogyasztói társadalom fenntartói által manipulált hiszékenységükből vállalták és szabad akaratukból döntenek az önkéntes rabság mellett.

Közben élik az “amerikai álmot” és mikor közeleg az elszámolás ideje, akkor meg a következő mondatokkal búcsúznak tőle:

– Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem.

– Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.

– Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet.

– Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal.

– Bárcsak boldogabb lettem volna.

Bárcsak előbb “észbe kapnál”! Bárcsak próbálnád mindezt gyerek szemmel látni! Bárcsak lenne ITT és MOST pár perced átgondolni az előző 7 mondatot!

Köszönöm.
SZERETLEK