We are apologize for the inconvenience but you need to download
more modern browser in order to be able to browse our page

Download Safari
Download Safari
Download Chrome
Download Chrome
Download Firefox
Download Firefox
Download IE 10+
Download IE 10+

2017. augusztus 9.

Schumann rezonancia

És a feje szokott-e mostanában fájni?

Hát peeeeeersze, mert “mindenkinek az fáj, ami a leggyengébb”.

🙂 😉 🙂

Viccet félretéve, HA mostanában gyötör, vagy “csak” nyúz a fájás, akkor az – SZERINTEM – azért van, mert az agy azon részei is kezdenek működésbe lépni, amik feledésbe merültek. Belépnek a munkába, a rég nem használt, berozsdásodott érzékek. Hatodik, hetedik, nyolcadik …..

No, erről “csak” azért írok, mert úgy, mint mindig, MOST is lehet ellene tenni. Elég “csak” a fáj-dal-om csillapítókra gondolni. Pedig tök 1Xű, benne van a nevében. Csillapítja a dalt, így nem érzed, és nem is fogod érezni, hogy jön az OM.

2016. július 16.
2016. január 30.
Magyarok a tudás népe.

TÉNYLEG?

HOL VANNAK?

Egy-két mondat a WIKIPEDIA egyetlen oldaláról:

“Mágnesnek nevezzük azokat a testeket melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre. A mágneseknek mindig két pólusuk van (északi és déli), a különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok taszítják egymást.”

“Az anyagok különböző mágneses tulajdonságainál két tényt kell figyelembe venni:

  • az elektromos áram mágneses teret hoz létre a környezetében
  • az elektronok (elektromos töltések) pályákon keringenek az atommag körül, és közben saját tengelyük körüli forgást is végeznek. Az e töltésű, v sebességgel keringő elektron keltette áram hatására mágneses tér alakul ki.

“A Föld egy hatalmas állandó mágnesként fogható fel. A Föld-mágnesnek van északi és déli pólusa. A Föld mágnesességének oka nem teljesen tisztázott.”

“A legelterjedtebb elmélet az úgynevezett dinamó-hatás. A dinamó-hatás szerint a Föld mágneses tere egy öngerjesztő dinamó. A Föld külső héjában lévő elektromosan jól vezető anyagban (folyékony vas, nikkel) elektromos feszültséget indukál, és mivel zárt vezetőként fogható fel, abban áram folyik (örvényáram hatás). Az elektromos áram viszont mágneses mezőt hoz létre, mely kölcsönhatásban van a mozgó folyékony réteggel és létrehoz egy másodlagos mágneses mezőt.”

forrás

“A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.”

forrás

Tehát akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy ott van a szemünk előtt és MÉGSEM látjuk.

MIÉRT?

Mert HISSZÜK azt, amit sosem látott senki.

“Mitől mágneses a Föld?

Egészen pontosan nem tudjuk, de valószínűleg a Föld közepében található mag miatt, vagy a mélyben lévő, nagyon sűrűre összenyomott fémek hatására jött létre.”

“tudásbázis”

2015. március 25.

Az alábbi két videóból talán kiderül, hogy miért hagy hidegen az ÁLLAM, a politika, a pÉNz, a vagyonosdi és az akár lehet nemzeti.

 

“A frekvencia a geometriai formából ered és a geometriai forma a frekvenciából. Más módon meghatározva: a forma a vibráció közvetlen eredménye és a vibráció közvetlenül a formától függ. Azért létezik minden anyag, mert az anyag energiája rögzül a vibráció anyagaként.”

2014. április 22.

Nem új keletű dologról esik most szó, sőt az iskolában valószínűleg találkoztál vele, ezért sem teljesen érthető, hogy miért nem használjuk.

“Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat. Az egyenáram hatására redoxi reakciók mennek végbe, tehát elektromos energia alakul át kémiai energiává. Az elektrolízis során végbemenő reakciók energiaigényes folyamatok, melyek önként nem mennek végbe. Az elektrolizáló cella egy elektrolit oldatból vagy olvadékból és két elektródból (anód és katód) áll, melyekre a megfelelő galvánelem elektromotoros erejénél nagyobb feszültségű egyenáramot kapcsolnak. A víz elektrolízise során a katódon mindig hidrogén, az anódon pedig oxigén keletkezik, 2:1 arányban.”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

  • egyenáram
  • energia szükséglet
  • energia átalakítás
  • cella
  • víz (H2O—-> HH+O)

Keressünk olyan alkalmazási területet, ahol a feltételek adottak és van lehetőség az átalakított energia felhasználására. Mielőtt autóba ülnénk, gondoljuk végig mi pöfög az utakon. A fosszilis üzemanyagot használó gépjárművek alapjáraton pazarolják az energiát. Gondolj csak arra a rengeteg hőenergiára, ami a hidegben fűti az utasteret, vagy a generátorra, ami feszt termeli az áramot. Járó motornál ez az alkatrész működteti az elektromos berendezéseket és tölti az akkumulátort. Tehát alapfelszereltségben megtalálható minden gépjárműben az elektrolízis energiaigényes folyamatának a táplálásához szükséges eszköz.

Ezt a részét kipipálhatjuk, de mit kezdhetünk vele?

Ehhez kicsit jobban bele kell merülnünk a fosszilis üzemanyagok hajtóerejébe.

Értem én, hogy villanymotor, de mitől forog?
avagy
Mi ég el a löttyből, amit beletankoltunk?

A fosszilis energiahordozókból (kőolaj, földgáz, szén) előállított üzemanyagok (benzin, diesel, gáz, stb.) mindegyike szénhidrogének elegyéből épül fel, amik csak szén– és hidrogénatomokat tartalmaznak (pl. CH4, C3H8, C4H10, C8H14) nevük is erre utal.

Tehát szén és hidrogén. Tegyünk egy kis kitérőt és nézzük meg néhány anyag fűtőértékét:

  • Fa ~ 15 MJ/kg
  • Kőszén ~ 30 MJ/kg
  • Benzin, gázolaj: ~ 43 MJ/kg
  • Biodízel ~37 MJ/kg
  • Hidrogén ~ 120 MJ/kg

(Minél nagyobb, annál több energiát lehet belőle kinyerni.)

Ismét ez a hidrogén.

Kezd gyanússá válni, hogy talán a Nap és a NASA se véletlenül választotta üzemanyagnak.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a robbanómotoros gépjárműveink többek között a HIDROGÉN elégetéséből nyerik az energiájukat és az alkatrészek között található olyan berendezés, ami táplálni tud egy elektrolízisnek nevezett energiaátalakító folyamatot, tiszta hidrogén végtermékkel. Már csak egy elektrolizáló cella hiányzik.

Szerencsére ma már válogathatunk a kínálatból. Az itt bemutatásra kerülő termék, abban különbözik a legtöbb “házi gyártmánytól”, hogy a folyamat során keletkezett gázok (H,O) elkülönítve és nem keveredve, mint durranógáz, kerülnek a cellából kivezetésre. A durranógázos változat (a plusz oxigén miatt) igényli a motorvezérlő elektronika módosítását.

Hogyan működik?

A motor által hajtott generátor termeli az elektrolízishez szükséges energiát (elektromos áramot) és a cellában keletkező hidrogént bekeverjük a motorba szívott levegőbe. A gyors égésű hidrogénnel dúsított levegő adott idő alatt tökéletesebb égést eredményez, ami azt jelenti, hogy a gyárilag használt üzemanyagból származó szén nagyobb részben ég el tökéletesen, így kevesebb káros-anyag (CO, CH) keletkezik. A tökéletesebb égés miatt kevesebb oxigén marad a kipufogó gázban, amit a lambda szonda érzékel. Erre reagálva kevesebb üzemanyag adagolására szólítja fel a komputert és ennek következtében fogyasztáscsökkenést érünk el. (20% már 100 km-en min. 1 L. 😉 )

Előnyök:

  • kevesebb károsanyag-kibocsátás > tisztább levegő
  • tisztább motor > hosszabb élettartam
  • több lóerő > erősebb motor
  • nagyobb nyomaték alacsonyabb fordulaton > magasabb gázpedál
  • üzemanyag csökkenés > vastagabb pénztárca

Hátrányok:

  • VÁLTozik a GONDolkodás. 😉

A hidrogén elégetésekor mi keletkezik?

ZÍV