2. rész

Igen, jól érzed. Választanod kell, mert a kettő kizárja egymást. Fél-elemből nem tudsz szeretet-teljes képet alkotni és érdekes lenne félned attól, amit valóban szeretsz.

Ássunk mélyebbre, hogy könnyebb legyen a választás.

Rengeteg sikeres emberré faragó könyvben említenek egy bizonyos „kívánság táblát”. Egy olyan táblát, amire montázs-szerűen képekből, rajzokból, újságokból kiollózott darabkákból saját kezeddel összeállítod a kívánságaidat, az álmaidat és jól látható helyre teszed. Minél részletesebben van kidolgozva, állítólag annál jobb.

Mit csinálsz ilyenkor?

Igen. A gondolataiddal teremted a valóságot, ahol a hajtóerő a szer-etet. Mégpedig saját magad szeretete. Nem összekeverendő az egoizmussal, mert ez a szeretet nem birtokolni vágyódik, hanem a KÉPzelet útját, avagy az életed egyengeti, egyenesíti, mindig az álmod megvalósulásának az irányába.

A részletgazdaság (full HD 🙂 ) valóban segít, akár fejben, akár a táblán, mert úgy sokkal, de sokkal jobban „bele tudod élni magad”, azaz ÁtÉRZED, hogy az neked milyen JÓ (lenne).

Álljunk meg az utolsó szónál! HA az ott van, mi is az? FELTÉTELes mód, amihez lehet gyártani a feltétel-hegyeket.

Innen kezd elválni a borsó a héjától, mert ugye vannak, akiknek összejön és vannak, akiknek nem. Nincsenek feltételek, nincsenek határok, csak ha szabsz magadnak. A feltételekből jönnek a kifogások, azután meg az ujjal mutogatás, hogy ki miatt durrant ki az „álomlufi”. Egy szó a mondat végén, mekkora galibát tud okozni!?

No, de miért?

Vagyok, aki vagyok. <=> Lennék, aki leszek.